AzsGrafiklab

Gondolatok a hobbimról - a Feleségemtől



Kedves Olvasóim!

A hétindító posztban arról olvashattok, hogy hogyan éli meg egy feleség a hobbinkat, aminek hódolunk. Megkértem a feleségemet, hogy írja le, ő hogyan vészeli át azokat az időket, amíg én legyökerezek az asztalom mögé, hogyan gondolkodik erről, hogyan éli meg. Megfogalmazott egy üzenetet, egy receptet a hasonló cipőben járó feleségeknek, barátnőknek, hogy miként fogadhatják el párjuk agymenését anélkül, hogy az bármilyen konfrontálódással, veszekedéssel, stresszel járjon. Fogadjátok szeretettel Anikó üzenetét!

Kedves Feleség, Barátnő, Sorstárs!

Mi, akiknek hiperkreatív párunk van, így ismeretlenül is megértjük egymást. Mindannyiunknak ismerős a kép, ahogy életünk szerelme az asztalánál görnyedve „pepecsel” a makettjeivel ébredés után 2 perccel, mialatt mi ebédelünk, mikor mi befejeztük a munkát és szemünk előtt sűrűsödnek a délutáni tennivalók, és a naplemente csodálatos fényeiben is rendszeresen látjuk tündökölni kedvesünket, ahogy ragaszt, fest, fúj, darabol, kapar, fúr és még megannyi dolgot csinál.

Hála Istennek mi Zsoltival nem vagyunk az a tipikus „állandóan veszekedős pár”, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány komolyabb vitánk volt az öt év alatt. Mi ugyanis valljuk azt, hogy többre megyünk a klasszikus beszélgetéssel, és a felmerülő problémák azonnali közlésével, mint a kiabálással, vagy a magunkban örlődéssel. De azért nálam is elszakadt már néhányszor a cérna, amikor reggeltől késő estig nem állt fel az asztaltól (csak a fizikai szükségleteinek elvégzése céljából), én vittem neki oda a kávét, a kaját, meg egyáltalán vizet, hogy ki ne száradjon. Persze ez nem esetenként történt így, hanem rendszeresen. Én olyanokon nem vagyok hajlandó kiverni a hisztit, hogy miért nem ő viszi ki a szemetet, miért nem mosogat el, vagy miért nem viszi ki legalább a poharakat a mosogatóhoz, mert ezeket ugyanúgy én is meg tudom tenni, ezek nem problémák, ezek megrögzött emberek mondvacsinált „gondjai”. De nálunk a közös minőségi idő szent (na most lettem unszimpatikus minden férfi olvasónak :D ), és ha azt érzem, hogy erőteljesen átbillen a makettek oldalára a mérleg az IDŐ tekintetében, akkor ülök le vele, és közlöm, hogy kicsit kezdem magam hanyagolva érezni.

Ugyanakkor (próbálok egy kicsit újra szimpatikussá válni, kedves makett-szerelmes úriemberek) ezen beszélgetések előtt mindig végigfut az agyamon, hogy most én komolyan azon problémázok, hogy:

  • itthon van?
  • kreatív, nem haszontalan tevékenységet végez?
  • a hobbija nem a haverokkal eljárkálás különböző szórakoztató objektumokba, hanem a makettezés?
  • nem luxusórákat gyűjt milliós nagyságrendekben, hanem makettezik párezres tételben?

Szóval mielőtt sor kerülne a nyafogásra, ezeket átgondolom és legtöbbször rájövök, hogy mennyire szerencsés vagyok. Nem, nem azért, mert hálát adok, hogy „legalább nem kocsmázik” - ez nem lenne normális felfogás a jövőnkre nézve -, hanem azért, mert olyan ritka tehetség lapul a férjemben, amilyennel nem sokan büszkélkedhetnek.

És bevallom, kicsit irigy vagyok. Mert nekem soha nem volt ilyen hobbim: ennyire régóta tartó, értelmes, fejlesztő, és aminek ennyire élvezném minden egyes pillanatát.

Úgyhogy rájöttem: a legjobb, ha támogatom.

Ha nem dobok ki semmit, aminek 0,1% esélye is van arra, hogy makettre/diorámába kerül. Ha elfoglalom magam, pihenek, vagy szimplán csak feltalálom magam, ha még délután is „játszik” (eleinte degradálónak érezte a szót, de mára már elfogadta). Ha érdeklődöm az iránt, amit csinál. Ha alkalomadtán beállok „segíteni neki”. (Ilyen esetekben olyan lelkes tudok lenni, hogy hajlamos vagyok azt állítani, hogy én csináltam a makettet, és ő volt az, aki csak segített).

Ha meghallgatom a terveit. Ha megpróbálom megérteni, hogy az a vezeték a legújabb makett alján most akkor honnan hova megy és mit csinál. Ha az asztala körül nem porszívózok, hanem előtte óvatosan megnézem, nincs-e leesve valamilyen pótolhatatlan alkatrész.

Ha karácsonyra Revell makettet veszek neki 15 kilónyi egyéb makettezéshez szükséges eszközzel együtt, mert tudom, hogy ennek örül a legjobban. Ha átnézem a leírásaiban a helyesírási hibákat, mielőtt közzéteszi valahol.

Mindenki szeretne jófej barátnő, jó feleség lenni. Végtelenül egyszerű: kompromisszum és türelem. Mindkét fél részéről. Nálunk működik! :) 

A feleség: Abuczki-Zagyi Anikó

 

Tovább
0

Szemétből fotós tárgysátor, vagy macskadoboz :)



Készíts Te is "profi" fotós tárgysátrat! Pár perc és ráadásul ingyen!

diy modelcar scalemodel photo

Azoknak, akik olvassák a cikkeimet, már biztosan feltűnt, hogy a legtöbb fotóm háttere steril, fehér, szinte műtermi hatást kelt. Néhány - környezetünkben fellelhető - anyagból pár perc alatt elkészítheted a saját fotós tárgysátrad, hogy te is profi fotókat készíthess alkotásaidról.

Utánanéztem picit és elég széles a skála. Már találhatunk párezer forintért is, de a határ a csillagos ég. Akár több százezerért is kaphatunk egy nagyobb méretűt. Miért vennél, ha meg is csinálhatod magadnak? Pár perc az egész!

diy modelcar scalemodel photo

kép forrása: internet

Szerencsére nekem egy kisebb is tökéletesen megfelel, de nem szerettem volna ezért pénzt kiadni. Így hát a DIY szellemében megcsináltam magamnak. A kedves feleségem, Anikó találóan MACSKADOBOZNAK keresztelte, mivel úgy gondolta, ha lenne cicánk, biztosan beleugrana, vagy ha esetleg orvoshoz vinnénk, akkor biztosan ez lenne a megfelelő eszköz. :) Így a továbbiakban így nevezem meg.

Amire szükséged lesz a tökéletes macskadobozhoz:

diy modelcar scalemodel photo

kép forrása: internet

  • -Megfelelő méretű kartondoboz
  • -Szike és olló, vagy egyéb vágóeszköz
  • -Konyhai sütőpapír, zsírpapír (ki hogy ismeri)
  • -Ragasztók
  • -Nagyobb méretű lap (lehet fehér, fekete, bármilyen) háttérnek

Kezdődhet a munka! Először a kartondoboz három oldalára kell ablakokat vágnunk. Érdemes a doboz széleitől elegendő helyet elhagynunk, hogy kivágva is megtartsa a stabilitását. Én kicsit kintebb vágtam a kelleténél, ezért hurkapálcával merevítettem.

diy modelcar scalemodel photo

kép forrása: pinterest

Ezután a kivágott három oldalra felragasztjuk a sütőpapírt úgy, hogy az teljesen lefedje a kivágott részt.

diy modelcar scalemodel photo

kép forrása: pinterest

A három oldal engedi majd be a fényt, így a teli oldalak adják a macskadoboz alját és oldalát.

Ha elkészültünk, nincs más dolgunk, mint behelyezni a háttérnek szánt lapot úgy, hogy az ne törjön meg, hanem ívesen felfeküdjön a doboz aljára és hátoldalára. Én egy a/2 méretű, vastagabb lapot használtam, ami fehér színű. Persze a lap nagyságát a doboz méretei szabják meg. Azért szeretem a fehér papírt, mert még több fényt ad a fotózni kívánt objektumnak és ha utómunkát szeretnék végezni a fotón, így sokkal könnyebb.

diy modelcar scalemodel photo

A képen egy fényforrást használok és általában telefonnal fotózom. :) A legszebb fotók eléréséhez érdemes két vagy három ugyanolyan erősségű fényforrást használni a macskadoboz oldalain egyforma távolságra helyezve azokat és természetesen egy jobb géppel még jobb képek készülhetnek. diy modelcar scalemodel photo

kép forrása: internet

Nincs más hátra, mint fotózni, utómunkázni és élvezni a professzionális képeket a saját munkádról!

diy modelcar scalemodel photo

Én képszerkesztéshez a Gimp programot használom: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/gimp-2822.htm , utómunkához pedíga a Canva nevű netes programot: https://www.canva.com/

Ismét óvtad a környezeted, mert nem dobtad ki a mikród dobozát, jót szórakoztál közben és nem utolsósorban, ha van cicád, biztosan kényelmes pihenőhelyet alkottál neki. :) 

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

Konyhából a modellezőasztalra



Amint azt az előző cikkemben ígértem, ma a környezetünkben található anyagok felhasználásáról olvashattok. Elöljáróban még az előzőekben említett alapszínről írnék. 

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Kezdetben egyszínű akril barna festéket használtam. Rengeteg rozsdás autóról készült képet tanulmányoztam, ezek alapján egyértelművé vált, hogy a rozsdának különböző színárnyalatai vannak. A friss rozsda mindig világos, szinte narancs színű, az idő múlásával a színek mélyülnek, sötétülnek. Ezt követve az egyszínű barnát keverhetjük fekete festékkel, így mélyebb színt kapunk, vagy világosabbal (bézzsel vagy narancssárgával), így világosítva az alapszínt. A különböző árnyalatú barnák mellett apró szivacsdarabbal néhol még feketét is szoktam felvinni. Alapszín készítésénél (mivel nekem nincs airbrush-om) ecsettel viszem fel a festéket, de csak elemenként (motorháztető, tető, oldalak), majd felhordás után mindig szivaccsal pamacsolva, finoman nyomkodva érem el a kissé rücskös, de egynemű bevonatot. Az így elkészült alap már akár önmagában is maradhatna, ha jól végeztük a munkát, akkor a teljesen kiégett autókra emlékeztet a külseje. Számomra ez a tökéletes alap, ezt színezve mindig relisztikus hatást érek el.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Most pedig térjünk rá a háztartásban fellelhető kiváló alapanyagokra!

Sokat gondolkodtam azon, hogy mivel lehetne elérni a vastag rozsda hatását. Erre vonatkozóan különböző próbálkozásaim vannak. Például ragasztóba szódabikarbónát keverek, vagy a ragasztózott felületre szórom. Mellékinformáció: a pillanatragasztóba szórt szódabikarbónával nagyobb réseket is kitölthetünk - ez jól jön egy-egy eltört darabnál vagy apróbb, elveszett alkatrészeknél. Én például egy gasser építésekor használtam motorháztető és sárvédőívek illesztésének eltüntetéséhez

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Vagy amint a képen is látjátok, a hátsó sárvédőív szélesítéséhez is megfelel.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

A szódabikarbóna másik felhasználási módja: a bepillanatragasztózott felületre szitálva rücskös felületet képez. Száradás után szürkésre festve a beton struktúráját adja vissza.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

A következőekben jöjjenek a fűszerek!

A fahéjat normál suliragasztóval összekeverve, majd apró ecsettel a kritikus helyekre felhordva rusztikus, rozsdás hatást érhetünk el.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Az összemorzsolt tárkony plusz ragasztó elegye tökéletes arra, hogy a résekbe, ablakok tövéhez, felnik peremére felhordva visszaadja az odanőtt moha hatását. Erre megfelel a szódabikarbóna is, csak azt festeni is kell.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24 A szárított bazsalikom apró darabkái jól jönnek, amikor a fáról lehullott leveleket akarjuk utánozni a szélvédők tövénél. De bátran felhasználhatjuk az ülések vagy a padló felületén is. Ugyanez a helyzet bármelyik apróra morzsolt, vagy alapból apró levelű zöldfűszernél. Összekeverve a legjobbak a különböző színük miatt.

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Kép forrása: Pinterest

Így jutottam el a teafűig. Amikor egy őszi borongós délutánon kortyolgattam a teámat, a filterre vetült a tekintetem. Azonnal eszembe jutott, hogy ha ezt kiszárítom, biztosan érdekes matériát találok. Így most már tudom, hogy bármelyik tea megfelel erre a célra. Grátisz: a teafilter papírja kiválóan alkalmas kisebb ponyvának, rongynak - ragasztóval fixálva, de felhasználható az ülések összegyűrődött, kiszakadt kárpitjaként. 

diy model makett scale  diorama ingredients 1/18 1/24

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

 

Tovább
0

Napszemüveg UPGRADE



Jön a tavasz/ ja, nem is volt, inkább nyár van :) /. Ilyenkor gyorsan elővesszük a szekrény aljáról a nyári ruhaszetteket, cipőket. Végre a sálak helyett jöhetnek a napszemüvegek. A hosszú, szürke tél után még kell pár nap, amíg hozzászokunk ezekhez a kiegészítőkhöz, ilyenkor előszeretettel hagyjuk el bárhol őket, vagy jobb esetben csak otthon, majd az első erős napsugarak eszünkbe juttatják, hogy ott maradt a cipősszekrényen. Nade mi történik, ha éppen behuppansz az autódba, a sofőrülésre, ahová 10 másodperccel azelőtt hanyagul bedobtad? Persze, hogy ráülsz és azonnali eredményt kapsz: el is tört... Nyugtázod, bosszankodsz és ki is dobod azonnal, hogy ne is lásd.

Vagy!

Lehetsz Te is olyan pihent, mint én és akkor úgy gondolkodsz, hogy "dehogy dobom ki, inkább megragasztom". Jelzem, kb. 300-500 Ft közöttre saccolom az eredeti árát a szemcsimnek. :)

Az egyik lencse felett repedt el a szemüveg, ki is esett belőle az üveg. Akkor már a másikat is kipattintottam belőle. Pillanatragaszóval ragasztottam. Persze, hogy meglátszott. :)

Adta magát a kérdés: mivel lehetne eltüntetni? Gondolkodtam, majd eszembe jutott, hogy miért ne lehente rozsdás??? Irány az asztalhoz, barna alapszín felfest, hajlakk, só, utána szín, kis pigmentpor, lakk. Ezt nem véletlenül írtam így (lentebb kifejtem, nyugi). Az egész mindössze maximum 25 perc leforgása alatt történt. A pillanat hevében cselekedtem, így már sajnos csak a kész munkát fotóztam le. :) Ha már csináltál valami kreatívat, ismered ezt az érzést: most kell, azonnal! Utána meg bánkódsz, hogy nem örökítetted meg.

Szóval először is, amint megszabadultam a lencséktől, megragasztottam. Ezután samponos vízzel átmostam, papírtörlővel szárazra töröltem. Alapszínnek egy akril matt barna festéket vittem fel ecset és szivacs segítségével. Miután megszáradt, hajlakkal befújtam és durva szemű sóval beszórtam.

Az előző posztomban már olvashattatok erről a technikáról. Miután megszáradt, lefújtam a mentazöld festékkel, ami szintén akril. Visszakapartam a sót, majd ecset segítségével felvittem egy kis rozsdaszínű paszellkréta port, végül az egészet lefújtam matt lakkal.

Valószínüleg nem sokan gondolkodnak el egy párszáz forintos szemüveg megmentésén, pedíg sok előnye van: jól szórakozol, amíg készíted, óvod a környezeted egy újabb szemétdarabtól, nem kell újat venned és nem utolsó sorban ilyen tuti nem jön szembe veled az utcán.

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

DIY ROZSDA: az én világom!



Érdekes dolog, hogy ami ellen mániákus autótunerként fiatalabb koromban küzdöttem, most azért bomlok. Volt egyszer egy régi ikonikus japán autóm. Akkor azon éltem ki a kreativitásom. Ezerarcúnak is hívták. Majdhogynem heti szinten alakult, mindíg változtattam rajta. Viszont ahogyan az lenni szokott a fajtájánál, a hátsó kerékíveket és az alját is harapdálta az idő vasfoga. Akkor folyamatosan háborút vívtam a rozsdával /bár egyszer a hoodrat stílus jegyében a lecsiszolt motorháztetőt 3 napig locsoltam sós vízzel és szép patinája is lett :)/. Most pedíg azon ügyködöm, hogyan tudnám realisztikusan visszaadni ezt a hatást a makettjeimen.

A mai poszt erről szól: hogyan próbálkoztam eddig, miket vetettem be a tökéletes RUSTY style eléréséhez. Rusty, chipping paint, weathering és még sok egyéb módon találhatunk remek tutorialokat a guglin. Szerencsére nekem nem ez volt az első ötletem, így sokat ügyetlenkedtem, mire rájöttem arra, hogy jobb utánanézni, hogyan is kell. Nade nem baj, így legalább felfedeztem a környezetem adta lehetőségeket, eszközöket, még mielőtt tudtam volna, hogy létezik weathering set, pigmentporok, meg minden égi jó. :)

Az első.

Hát igen, nem igazán voltam kreatív, egy kis barna festék, kis olvasztás elöl és nagyjából ennyi. :)

Egy darabig próbálkoztam még ecsettel és különböző árnyalatú, komponensű festékekkel, de nem igazán volt megfelelő. Az idő elteltével egyre jobb lett, sokat próbálkoztam:

Viszont be kellett látnom, hogy ennek semmi köze ahhoz, amit én elképzeltem. Elkezdtem tehát a kutatást: mit, hogyan lehet. Persze... airbrush pisztoly, drága festékek és pigmentek... Ez így nem lesz jó. Ekkor találtam először olyan technikát, ami akkor nagyon megtettszett és amit azóta is használok.

A sós technika.

Semmi drága hozzávaló, csak egy kört kell menni a lakásban. :) Először is kell egy alap, ami rozsda színű. Én sokáig szimplán egy árnyalatú barna akril festéket használtam. Később ez is változott, de ezt majd a következő cikkemben kifejtem. Ha lefestetted barnára és megszáradt, irány a fürdő. Elcsened anyu hajlakkját. Irány a konyha. Egy marék sót feltünésmentesen a bal zsebedbe szórsz és már ülhetsz is vissza a makettasztalodhoz. :) 

Tehát a megszáradt alapszínre hajlakkot fújunk, erre szórjuk a sót (durva szemű kell, könnyebb vele dolgozni). Megvárjuk, míg rászárad, ahol szeretnénk, visszaszedhetünk belőle. A lényeg, hogy a só festéskor maszkolószalagként funkcionál, tehát ahol só van, ott nem tud megtapadni a szín, így ott az alapszín fog majd kilátszani.

Ha elkészültnek érezzük, mehet rá a festék. Én olcsó spray festéket használok, de csak óvatosan, messzebbről, vékony rétegben, mert ha túl sok festék kerül fel, az megnehezíti az utolsó fázist.


Végezetül, ha megszáradt a festék, akkor visszaszedjük a sót. Én ezt egy kidobásra ítélt fogkefével végzem, néha, ha kell, meleg vizet engedek a kefére, így segítve a só és lakk oldódását. Visszakaparás után feltűnik a rozsda színe.

Ez így már nagyon látványos tud lenni, főleg világos szín esetében. Amikor ezeket csináltam, nagyon örültem. Majd eljött ismét a pillanat, amikor azt mondtam magamnak: "Ez így nem elég jó." Így tovább fejlesztettem az eljárást.

Erről a fejlődésről is olvashattok a következő cikkemben, illetve arról is, hogy a DIY szellemében hogyan kerül a makettautó mellé a bazsalikom és a tárkony, a teafű, a szódabikarbóna, a fahéj. Nyugodjatok meg, nem főztem meg a Ford pickupot. :)

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
2