AzsGrafiklab

DIY ROZSDA: az én világom!



Érdekes dolog, hogy ami ellen mániákus autótunerként fiatalabb koromban küzdöttem, most azért bomlok. Volt egyszer egy régi ikonikus japán autóm. Akkor azon éltem ki a kreativitásom. Ezerarcúnak is hívták. Majdhogynem heti szinten alakult, mindíg változtattam rajta. Viszont ahogyan az lenni szokott a fajtájánál, a hátsó kerékíveket és az alját is harapdálta az idő vasfoga. Akkor folyamatosan háborút vívtam a rozsdával /bár egyszer a hoodrat stílus jegyében a lecsiszolt motorháztetőt 3 napig locsoltam sós vízzel és szép patinája is lett :)/. Most pedíg azon ügyködöm, hogyan tudnám realisztikusan visszaadni ezt a hatást a makettjeimen.

A mai poszt erről szól: hogyan próbálkoztam eddig, miket vetettem be a tökéletes RUSTY style eléréséhez. Rusty, chipping paint, weathering és még sok egyéb módon találhatunk remek tutorialokat a guglin. Szerencsére nekem nem ez volt az első ötletem, így sokat ügyetlenkedtem, mire rájöttem arra, hogy jobb utánanézni, hogyan is kell. Nade nem baj, így legalább felfedeztem a környezetem adta lehetőségeket, eszközöket, még mielőtt tudtam volna, hogy létezik weathering set, pigmentporok, meg minden égi jó. :)

Az első.

Hát igen, nem igazán voltam kreatív, egy kis barna festék, kis olvasztás elöl és nagyjából ennyi. :)

Egy darabig próbálkoztam még ecsettel és különböző árnyalatú, komponensű festékekkel, de nem igazán volt megfelelő. Az idő elteltével egyre jobb lett, sokat próbálkoztam:

Viszont be kellett látnom, hogy ennek semmi köze ahhoz, amit én elképzeltem. Elkezdtem tehát a kutatást: mit, hogyan lehet. Persze... airbrush pisztoly, drága festékek és pigmentek... Ez így nem lesz jó. Ekkor találtam először olyan technikát, ami akkor nagyon megtettszett és amit azóta is használok.

A sós technika.

Semmi drága hozzávaló, csak egy kört kell menni a lakásban. :) Először is kell egy alap, ami rozsda színű. Én sokáig szimplán egy árnyalatú barna akril festéket használtam. Később ez is változott, de ezt majd a következő cikkemben kifejtem. Ha lefestetted barnára és megszáradt, irány a fürdő. Elcsened anyu hajlakkját. Irány a konyha. Egy marék sót feltünésmentesen a bal zsebedbe szórsz és már ülhetsz is vissza a makettasztalodhoz. :) 

Tehát a megszáradt alapszínre hajlakkot fújunk, erre szórjuk a sót (durva szemű kell, könnyebb vele dolgozni). Megvárjuk, míg rászárad, ahol szeretnénk, visszaszedhetünk belőle. A lényeg, hogy a só festéskor maszkolószalagként funkcionál, tehát ahol só van, ott nem tud megtapadni a szín, így ott az alapszín fog majd kilátszani.

Ha elkészültnek érezzük, mehet rá a festék. Én olcsó spray festéket használok, de csak óvatosan, messzebbről, vékony rétegben, mert ha túl sok festék kerül fel, az megnehezíti az utolsó fázist.


Végezetül, ha megszáradt a festék, akkor visszaszedjük a sót. Én ezt egy kidobásra ítélt fogkefével végzem, néha, ha kell, meleg vizet engedek a kefére, így segítve a só és lakk oldódását. Visszakaparás után feltűnik a rozsda színe.

Ez így már nagyon látványos tud lenni, főleg világos szín esetében. Amikor ezeket csináltam, nagyon örültem. Majd eljött ismét a pillanat, amikor azt mondtam magamnak: "Ez így nem elég jó." Így tovább fejlesztettem az eljárást.

Erről a fejlődésről is olvashattok a következő cikkemben, illetve arról is, hogy a DIY szellemében hogyan kerül a makettautó mellé a bazsalikom és a tárkony, a teafű, a szódabikarbóna, a fahéj. Nyugodjatok meg, nem főztem meg a Ford pickupot. :)

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

Hidegzuhany,de jó értelemben



Mint azt ígértem, folytatásként bemutatom, miként változtatta meg az utamat a kis DIY ratrodom.

Történt ugyanis, hogy miután elkészültem a kisautóval és boldogan nézegettem, a feleségem egyik nap átlinkelt egy felhívást, miszerint lehet nevezni egy alkotói pályázatra. Valamit mindig alkotnom kell, így a lakásban található jó pár olyan lakberendezési tárgy, kisbútor, dekor, amit saját kezűleg alkottam. Így hát beneveztünk pár tárggyal, köztük a kis makettel is - a feleségem unszolására. :)

Teltek a hetek, egyszer csak nyilvánossá tették a nyertesek névsorát. Itt jött az a bizonyos HIDEGZUHANY. Egyszerűen nem akartam hinni a szememnek, a kis rod nyert, sőt első helyezést ért el a 

Paksi Atomerőmű Zrt. Alkotó energia elnevezésű pályázatában a „Használati és egyéb kisebb tárgyak dekorálása, díszítése” kategóriában.

Így hát irány Paks, ünnepélyes díjátadó, nyilvánosság, nagynevű zsűritagok, finom ebéd, sok ajándék, atomerőmű üzemátogatása. Sokként ért és alig akartam elhinni. Szuper élmény volt és még egy darabka uránt is hazahozhattam/na jó, nem igazit :)/.

Ez az élmény tudatosította bennem, hogy ezt tovább kell folytatni, nem szabad veszni hagyni. Így azóta is folyik a munka, az alkotás. :)

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

DIY siker: egy marék szemétből érték!



Az egész úgy kezdődött, hogy - az akkor még új hobbim - a modellezés és a klasszikus retro autók iránti szeretet összetalálkozott. Megérlelődött bennem az elhatározás: veszek egy hotrod vagy ratrod modellt. És itt véget is érhetne a sztori: megvettem, örültem, vitrinbe tettem, nézegetem. Nade mi van akkor, ha a keresgélés közben rájön az ember, hogy ennyit nem akar kiadni egy 20dekás műanyagért? :) Itt indul be az ÉN sztorim.

Ugyanis én így jártam. Nagyon akartam, nagyon szerettem volna, de túl borsos áruk van. Akkor inkább nem kell... Várjunk csak! Dehogyisnem kell! Majd én megcsinálom! Kezdődhetett a nagy tavaszi szemétszedés! :)

1. A tervezés.

Ha már belefogok, akkor tegyem azt úgy, ahogyan az életben is csinálnám. Elkezdtem tehát az 1920-30-as évek Fordjainak tervrajzait nézegetni, méregetni. De ugyebár a ratrod alacsony tetejű, rozsdás, ültetett, átalakított futóműve van stb. Itt gyorsan meg is jegyezném, hogy az egész ratrod kultúra egyébként a DIY iparágra épült :) , hiszen a háborúból visszatérő adrenalinfüggő pilóták kezdték először gyorsabbá, vadabbá, veszélyesebbé tenni az autóikat, amelyekkel ezután versenyeztek is. Az egész arról szólt, hogy amit találtak a garázsban, kertben, a környezetükben, mindent felhasználtak annak érdekében, hogy a saját ízlésükre formálják a ,"vasaikat".

2. Az alváz.

Ahogyan Ők is tették egyszer régen, én is ugyanott kezdtem. Az alváznál. Ezt alakították át először, hogy elérjék a megfelelő hasmagasságot.

Nade miből csináljam? Elkezdtem nyitott szemmel járni otthon, az utcán és a munkahelyemen is. Olyan anyagot kerestem, ami könnyen alakítható, mégis erős. Aztán hála egy ráérős pár percnek a melóban, egyszer csak szembetalálkoztam vele: 

Ekkor már tudtam, hogy a papír söralátét a barátom. Úgyis a kukában végezné egy idő után, ha elhasználódik. Így megmentettem párat.

Három egymásra ragasztott réteg meg is adta a vastagságot.

Ezután a megfelelő méretű darabokból kialakítottam az egyedi alvázat:

3. Futómű és kerekek.

Az alváz után jöhetett minden, ami "rávaló", tehát a motor, futómű, kerekek. Igen, a kerekek. A rodok meghatározó alkatrészei. Hátul mindig nagyobb, szélesebb. Volt pár makettekhez való kerék, de egyik sem volt elég széles. Így megint elkezdtem keresgélni. A kedves feleségem egyik üres parfümös üvege pillantott rám, kérlelve, hogy nehogy kidobjuk. Így ebből lett a megfelelő felniperem.

Tudtam, hogy a hátsó felfüggesztés fix lesz. A hátsó tengely egy rizslámpa merevítő fém pálcájából áll, de elöl meg kellett oldanom a lengőkarok kérdését, illetve a kormányozhatóságot is. Az első felfüggesztés rugói töltőtollból származnak, a lengőkarokat pedig műanyag eldobható sasliknyársak képezik. A kerékagyak női fülbevaló rögzítőkapcsából állnak.

4. Karosszéria.

Először papírból szerettem volna elkészíteni, de valószínűleg technika órán az illesztések és élek ragasztása fejezetről hiányoztam általános iskola harmadikban :) Végül balsafát használtam, ami nagyon könnyen alakítható. Eredeti Ford műszaki rajzok alapján több réteget összeragasztva, majd azokat formára csiszolva értem el a megfelelő alakot. A tető merevítései fogpiszkálóból, az ajtók és ablakok keretei fa hústűkből, az ablakok tejfölös doboz műanyag átlátszó fedeléből, míg a hátul található tank éttermi blokknyomtató papírtekercs műanyag tartócsövéből lettek.Az autó orrán a két lámpa között található hűtő vázát szintén balsafából alakítottam, a rács egy fém konyhai szűrőből, míg a vízbeöntő nyílás kupakja egy karóra alkatrészéből származik. A visszapillantó tükör a feleségem egyik fülbevalója, melyből kiesett a kő- így egyből helyet kaphatott a vezetőoldali ajtón. A lökhárítók rizslámpa merevítő fém pálcájából lettek kialakítva, melyeket a kipufogóval együtt egy ruhanemű árcédulájának zsinegével bandázsoltam be.

5. Beltér.

A padló fogpiszkálóból és faspatulából áll, a váltóbot egy gombostű, a műszerfalat pedig balsafából készítettem. Az ülés homorú felületét tojástartó papírdoboz részei adják, amelyet egy Chevignon parfümös üveg bőr dekorációjával borítottam be. Ugyanebből a bőrből készült a tető elhúzható borítása, mely a képeken felgöngyölített állapotban látható.

Több hónapig tartott, de minden percét élveztem. Így egy drága modell helyett lett egy egyedi ratrodom, ráadásul még egy kis környezetvédés is van benne. Legalább ez az egy maréknyi szemét nem a kukában végezte.

És, hogy mi lett még belőle? Azt a következő részben láthatjátok .

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

alapok



Sziasztok!

Ahogy a Bemutatkozásban ígértem, pár fogalmat a saját tapasztalataimra alapozva bővebben is kifejtek.

Az első a modell fogalma:

Autómedellekkel foglalkozom, így most csak azokra vonatkoztatva írok. Azok közül is az 1/24- /25 méretarányúakról. Az autómodell nekem mindig fémet jelent. Ez egyrészről tök jó, mert bátran lehet festeni, nem kell attól tartani, hogy esetleg deformálódna a festék oldószerétől, másrészt nem olyan szép egyes részleteiben (például az ajtózsanér). Amíg ki nem nyitod az ajtót, addig szép. Aztán megpillantod a nagy, vaskos tartókonzolt, amit egy csillagfejű csavar tart. Ez egy kicsit el is viszi a realisztikus képet. Persze ha nem abban az alsó árkategóriában gondolkozol, ahol én mozgok, akkor akár hiperrealisztikus autókat is lehet vásárolni. Hátránya még, hogy nehezen alakítható, így horpadásokat, rozsda-marta lyukakat nehéz kialakítani /nem lehetetlen, csak tovább tart :) /.

 diorama  dioráma model makett diy

A második a makett fogalma:

A makett az műanyag. Törékeny, könnyű, kényesebb a festésre. Ennyi negatívum elég, jöhetnek a pozitívumok. A fémekhez képest nagyon részletgazdag tud lenni. Könnyen alakítható, csiszolható, melegíthető, faragható. Ez az én pályám :) Itt élhetem ki magam igazán. Bármit hozzátehetek, elvehetek. Ha kell, kivághatom az ajtót, majd saját zsanérral nyithatóvá tehetem, alacsonyabbra vághatom a tetőt, eltüntethetem az íveket.... Csak a képzelet szab határt!

 diorama  dioráma model makett diy

A harmadik a dioráma fogalma:

A dioráma "mini világot" jelent. Itt nyílik ki igazán a DIY kincsesláda. Egy olyan környezet, ami igazodik méretarányban az autóhoz. Mindent ennek az aránynak megfelelően kell létrehozni. Az egyik legidőigényesebb és leginkább kedvelt elfoglaltságom. Itt szabad a vásár, mindent, de tényleg mindent felhasználhatsz. Mi az, hogy mindent? Az eddig felhasznált anyagaim közül néhány: teafű (persze előtte megittam), különböző fűszerek, moha, csomagoló papír, asztalláb, képkeret, tapétaragasztó, homok, kavics, kiszáradt bonsai fa, tűszelep, ékszer, neonpatron, fülpiszkáló (na jó, ez nem használt :) ), farmer, nyakkendő, karóra és nem sorolnám tovább. :) Törekedj arra, hogy mire végzel, realisztikus legyen az összkép.

A lényeg, hogy meglássuk a szemétben a lehetőséget. Minden felhasználható, csak funkciót kell váltani.

 diorama  dioráma model makett diy

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0

Bemutatkozó



Kedves Olvasó!

Abuczki Zsolt vagyok, a blogom célja, hogy utat mutassak azoknak a rokonlelkű hobbimodellezőknek, akik szeretnének a könyezetükben megtalálható anyagokból kis kreativitással látványos dolgokat alkotni.

Pár éve kezdtem el a makettezést, modellezést, diorámák készítését, de már a legelején a DIY irányzat szellemében kezdtem az alkotást. Számomra  a legfontosabb az volt, hogy minimálisra csökkentsem a kiadásaimat, és a lehető legtöbb dolgot mentsem meg a kidobástól.

Azoknak, akik még most ismerkednek ezzel a hobbival, és azoknak az érdeklődőknek, akik csak olvasni szeretnék, a második bejegyzésben ismertetem az alapfogalmakat.

Örülök, hogy olvastál, várd a következőt! ;)

Zsolti

Tovább
0